Elérkeztünk az évtized népszámlálásához, amely úgy tűnik, sokkal inkább politikai, mint statisztikai célokat fog szolgálni.
Míg a NER hajnalán, a 2011-es népszámláláson a "Mely felekezethez, valláshoz tartozónak érzi magát?" kérdésnél külön opcióként szerepelt az ateista válaszlehetőség, 2022-ben, a "azt illiberális kereszténydemokrácia" aranykorában az ateistákat a vallások, felekezetek közé sorolták. Volt nincs ateizmus, eltűnt, mint a mélyszegénységi statisztika. De persze nem a NER lenne, ha merő cinizmusból nem tettek volna rá még egy lapáttal: az ateizmus ugyanis beírható: a vallások közé. Az egyik legprimitívebb és leginkább félrevezető tévhit az ateizmussal kapcsolatban pont az, hogy az ateizmus is csak egy hit, és ugyanolyan vallás, mint például bármilyen keresztény felekezet. Természetesen ez abból fakad, hogy az ateizmust és az ahhoz kapcsolódó szekuláris, humanista és racionalista érveket vizsgálat nélkül el lehessen utasítani; ugyanis ha ez is csak egy vallás a sok közül, akkor miért is hallgatnánk rá, hiszen még egyházuk sincs, azaz az ő meggyőződésük érdektelen. A vallástalan világnézet eltüntetését szolgálja a "bevett" egyházak társadalmi szerepének a mesterséges felfújása: elvégre ha ezek mindenhol jelen vannak az iskoláktól a gyermekvédelmen át a focistadionokig, akkor az ő istenüknek biztosan igaznak kell lennie. Ha a szekuláris akadály elhárult, akkor pedig már könnyen zsebre lehet vágni az egyházak által biztosított morális legitimációt.
Csakhogy az ateizmus nem vallás és nem vallásos hit. Az ateistáknak nincsen természetfelettibe vetett hite, és végképp nincsenek megkérdőjelezhetetlen dogmái és szertartásai se. Az állam azonban cinikus módon csak a vallásokat ismeri el legitim világnézetnek és az egyházi törvénybe beleírta, hogy csak az lehet egyház, amely természetfelettibe vetett hitet hirdet, azaz csak ezek a szervezetek kaphatnak támogatást és számos megdöbbentően abszurd mentességet alapvető törvények alól. Közben persze hallgatjuk a politikusoktól, hogy “Európában az ateista is keresztény”, meg “zuhanó repülőn nincsen ateista”. Ezzel az ateistáktól és minden valláshoz nem kötődő embertől még a létét is elvitatják. A KSH pedig ehhez asszisztál. Arra kényszeríti az ateistákat, hogy vallástalanságukat megtagadva kizárólag a következő lehetőségek közül válasszanak: jelöljék vallásosnak magukat, vagy a ’nincs vallása, felekezete opciót’ válasszák, amivel viszont - bár formálisan igaz - nem tudják explicit ateistának vallani magukat, sőt, ehelyett azonos kategóriában jelennek meg a maguk módján hívőkkel is, ami utóbbiaknak sem jó. Már maga a kérdés is úgy van feltéve, hogy a vallásosok számát növelje: Mi a vallása, felekezete? Azaz a kérdés azt sugalmazza, hogy az embernek alapesetben kell, hogy legyen vallása, minden más deviancia. Hiába javasoltuk, hogy a kérdés „Mi a világnézete?” legyen. Míg a vallásokat, felekezeteket fel lehet sorolni egy mezőben, ’nincs vallása, felekezete’ opció után nincs ilyen lehetőség (ezt is hiába javasoltuk). A KSH programvezetője el is mondta, miért:
A Hivatal nem kíváncsi az emberek világnézetére, csak a vallására.
Ezzel az eljárással azt nyilvánítják ki, hogy a vallásos állampolgárok értékesebbek, róluk érdemes részletes adatokat felvenni, a más világnézetűek viszont nem számítanak. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy minden javaslatunkat elutasította a Hivatal. Azzal érveltek, hogy már nincs idő semmit változtatni, bár az ateista opciót törölték volna a vallások közül, ha kérjük. Egyébként is nehezen hihető, hogy egy szakmai alapon működő hivatal képtelen képtelen úgy megfogalmazni egy kérdést és az ahhoz adható válaszokat, hogy ez ne torzítsa az eredményeket (ami ebben a konkrét esetben különösen súlyos szakmai hiba, mert a torz adatok diszkriminatív állami intézkedésekhez vezethetnek). Ez ugyanis olyan alapvető kutatásmódszertani tudás, amit bármely komolyan vehető felsőoktatási intézmény szociológiához kötődő képzésein megtanítanak. . - Azt nyilván nem tudhatjuk, a szakmai tudás hiánya vagy a kormány valláspártisága iránti “lojalitás” motiválta a KSH-t erre az eljárásmódra. - Én személy szerint az utóbbit tartom valószínűbbnek. Magáról a kérdés elfogultságáról egyébként lehet tudni, hogy nem csak a hivatal tehet, ugyanis a népszámlálásról szóló törvényben valóban arról van szó, hogy az emberek vallását kell megkérdezni. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne rugalmasan kezelni a kérdést.
Senki ne lepődjön majd meg, amikor úgy magyarázza majd a kormány a statisztikát, ahogy akarja; kiderül majd, hogy mindenki hívő, hiszen még az ateisták is beírták magukat a hitvallások közé, aki a nem vallásos, nincs felekezete opciót választotta, az meg a maga módján hívő. Ezt a hozzáállást már az M5 „közszolgálati” adása is demonstrálta, amely úgy “tudósított” a Magyar Ateista Társaság népszámlálási kampányáról, hogy négy keresztény propagandista azt ecsetelte, hogy a vallástlan társadalom világégéshez vezet, amúgy is 73% felett lesz a keresztények aránya, az ateisták is keresztények, illetve kommunisták, egyébként pedig a keresztényeket már digitálisan és szellemileg is üldözik mémeken keresztül.
A Magyar Ateista Társaság mindent megtesz, hogy a szekularizmus és a hatályos törvények jegyében kötelezze a közszolgáltatókat a KSH-tól az M5-ig, hogy hagyjanak fel a vallástalan polgárok diszkriminációjával és folyamatos becsmérlésével. Panaszt tett a KSH-nál és az Ombudsmannál is, a magyar jogállamiság állapotából ítélve azonban arra készül, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságáig kell menniük. A MATT elkötelezett az igazságosság és ezen belül a vallási tekintetben semleges állam mellett, aminek elérését ma csak távlati célként tudják kitűzni maguk elé. Dolgoznak azért, hogy a jövő igazságos legyen, azonban a ma élő polgároknak nem mindegy, hogy ez a jövő mikor jön el.
Mi mindenesetre mindent megteszünk, amit tudunk.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
