Nevezzük át a II. János Pál pápa teret!
II. János Pál pápa a nép számára méltatlanná vált arra, hogy Budapesten egy olyan fontos tér viselje a nevét, mint amelyik Józsefvárosban található.
II. János Pál pápa a nép számára méltatlanná vált arra, hogy Budapesten egy olyan fontos tér viselje a nevét, mint amelyik Józsefvárosban található.
Az utóbbi évtizedben megfigyelhető tendencia, hogy az egyházak egyre több iskola és óvoda üzemeltetését átvették az önkormányzatoktól, a mostani törvény azonban új helyzetet teremtett: az egyházak nem csak az intézmények üzemeltetését veszik át, hanem a tulajdonjogot is megszerzik hozzá, ha abban hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot kívánnak ellátni.
Mit válaszoljál a népszámláláson, ha eleged van a „keresztény Magyarország” politikai szólamából?
A népszámláláson ne támogasd egyik egyházat sem azzal, hogy magadat egyháztagnak vallod magad és ezzel felhatalmazod, hogy a te nevedben lobbizzanak olyan társadalompolitikáért, amelynek előírásait esetleg te magad sem tartod be.
Kis-színes újsághírbe csomagolva elsőre kedves-aranyos történetnek tűnik az ilyesfajta „különleges” buszsofőrök, de aki rendszeres utazóként többedszer is kénytelen meghallgatni ugyanazt a kéretlen „pluszszolgáltatást”, az jól tudja, hogy az ilyesmi nagyon hamar átcsap fárasztóba, majd idegesítőbe, akármilyen szellemesnek is tűnik elsőre.
Mit tanulhat a világ az Egyesült Államok fővárosában január hatodikán történt eseményekből? Elsősorban azt, hogy nem mindegy, mit hisznek mások otthon, a négy fal közt.
Az elmúlt hónapokban a Kálvinista Apologetika blogon sajnos megjelent két videó, melyben a „keresztény”, „kereszténység” szavak téves értelemben vannak használva.
A rendszer igazi arca valójában Szájer József csupasz feneke, ahogy mászik le az ereszen Brüsszelben.
A teológusok és az apologéták a természeti állandók állítólagos finomhangoltságát mint istenérvet használják. Arra hivatkoznak, hogy a fizikai állandók csak egy nagyon szűk tartományban teszik lehetővé egy olyan univerzum létezését, amiben létrejöhet az élet; így hát nem lehet a véletlen műve, hogy azok épp olyan értéket vesznek fel, hogy az élet létrejöhessen…
Hogy pontosan hogyan, azt a 2008-as, és a 2016-os (legutóbbi) ifjúságkutatásokból tudjuk kideríteni. Magát a felmérést 2000 óta folytatják le, négyévente, mindig az éppen 15-29 éves korosztállyal, nagyjából ugyanazokkal a kérdésekkel – ez jól összehasonlíthatóvá teszi a különböző évek adatait.